Alig találunk az egész világon még egy kegyhelyet, melynek hasonlóan gazdag történelmi háttere volna.

Alapításának idejeként 1157 december 21-ét őrizte meg számunkra a hagyomány. A főkapu fölött az 1200-as évszám olvasható. Ez volna tehát a román stílusú kápolna építésének kezdete. 1243-ban már oklevél említi „Cell" nevét. III. Frigyes salzburgi érsek búcsús okmánya 1330-ban már sűrűn látogatott kegyhelyként tanúskodik a Celli Boldogasszony templomáról. 1344-ben vásárjogot is nyer a település.

Nagy jelentőségű IX. Bonifác pápa 1399-es rendelkezése, melyben a teljes búcsú kiváltságát adományozza Máriacellnek. Ennek során bűnbánati szertartások és körmenetek szokása alakult ki. Nyomuk még a barokk kori ájtatosságok idején is kimutatható. A zarándokok egyre tömegesebben özönlöttek a kegyhelyre. Az 1400-as években vagy két tucat kegytárgykereskedés működött itt. Száz évre rá pedig már nemzetközi híre volt a máriacelli búcsújáró helynek. Zarándokok érkeztek a mai Bajorország, Csehország, Franciaország, Itália, Horvátország, Lengyelország, Németország, Svájc területéről. Magától értetődő, hogy főképp Ausztria és Magyarország vidékeiről jöttek nagy számban zarándokcsoportok, hogy a Celli Szűzanya oltalmát kérjék.

A katolikus megújulás idején, vagyis a 17. századtól kezdve a Habsburg uralkodóház mintegy nemzeti szentélyeként tisztelte Máriacellt. Különös virágzást eredményezett ez, hiszen az egész birodalmat és valamennyi népét a Celli Istenanya védelmébe ajánlotta a legfőbb világi hatalom. Az uralkodócsalád vonzó példáját követték a főurak, a nemesség, majd a polgári lakosság és a földművelő falusiak egyre növekvő zarándokserege.

A 14. századi gótikus templom már kicsinek bizonyult ekkora néptömeg befogadására. Sankt Lambrecht bencés kolostor apátja: Benedikt Pierin elrendelte a szentegyház barokk kibővítését, aminek következtében az több mint duplájára növekedett, és megkapta mai jellegzetes formáját.

Mikor 1948-ban városi rangra emelkedett a település, akkor ez nem kiterjedésének volt köszönhető, hanem annak, hogy lelki és kulturális jelentősége messze az országhatárokon túl gyakorolja vonzó hatását.

Mióta az Európát kettészakító vasfüggöny megszűnt létezni, a keleti és déli szomszéd államokból ismét akadálytalanul jöhetnek zarándokok Máriacellbe. A városka lakosainak száma alig éri el a kétezret. Ugyanakkor a zarándokok és látogatók, akik ideérkeznek, évente több mint milliónyian vannak.