A déli kapun kilépve néhány méternyire a Szent Mihály-kápolnához jutunk. A 15. sz. végén épült kései gót nyolcszögletű torony, mérműves rózsaablakával, jellemző a korabeli monostorokra. Itt az ún. karnerben gyűjtötték össze, az egykori, templom körüli temetőből származó emberi csontokat. Föld alatti része most is ezt a célt szolgálja. A csillagboltozatos felső helyiségben gyakran mutatnak be szentmisét, tartanak keresztelőt. Az oltárkép 1754-ből való, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.
A hatalmas feszület eredetileg a bazilikában állt.
Az 1827-es tűzvész után a kápolna valamivel alacsonyabb lett.
sigmundsberg-kápolna
A sigmundsbergi-kápolna azon a magaslaton áll, ahol valamikor egy erődítmény őrizte a Mariacellbe délről vezető utat. 1471-ben épült ott először templom. Lerombolása után 1501-ben újra építették az egyhajós, két boltíves gótikus templomot 5/8-os szentélyével. A hatszögletű huszártorony és a tetőzet későbbi. 1761-ből származik a tipikus barokk kép: „Mária lactans": a holdsarlón hódoló Szűzanya szoptatja a Kis Jézust. Az 1827-es tűzvész után egy időre itt helyezték el a celli kegyszobrot.
Sankt Sebastian tempolm
Sankt Sebastianban a templom építését 1644-ben kezdték meg, a máriacelli kegytemplom építőmesterének, Domenico Sciassiának tervei szerint. A kereszt alaprajzú szentegyház az utolsó zarándok-állomás a Bécsből Máriacellbe vezető úton, a„via sacra"-n. Sankt Sebastiannak önálló közigazgatása van, de a máriacelli egyházközséghez tartozik. Megközelíthető a kegyhelytől országúton is, de gyalogosan a dombok alján vezető árnyas erdei ösvény csábítóbb. Az oltár előtt álló oszlop Szent Sebestyén vértanúságát jeleníti meg. A főoltár 1643-ból származik, Michael Hönel alkotása. Eredetileg a bazilikába szánták. 1730-ban átalakították és itt állították föl. Fridericus Stilpp oltárképe két részből áll. Mária mennybevétele, fölül pedig megkoronázása. A felső rész két oldalán a két Szent János: a keresztelő és az evangélista szobra, kétoldalt pedig az ismert védőszentek: Lambert és Benedek alakja áll. A domináló oszlop-pár szép faragásai a rózsafüzér misztériumait ábrázolják. A mellékoltárokon Szent Rozália és Szent Rókus jelennek meg. Sebestyénnel együtt a pestis ellen hívták hármukat segítségül.
Heiligenbrunn (szent forrás) kápolna
A Heiligenbrunn (szent forrás) kápolna sincs messze a bazilikától. Anton Stroz Sankt Lambrecht-i apát építtette 1711-ben. Vizének szembajt enyhítő hatást tulajdonítanak. A barokk oltáron lévő 15. századból származó szobor a trónon ülő Madonnát ábrázolja gyermekével, polychrom fafaragással körülvéve. Két oldalt Mária szülei: Joachim és Anna szobra áll. A gyógyító forrásvíz kannákból csordogál, melyeket angyalok tartanak a kőmedencék fölé.
A klasszikus oromzattal díszített kapun lépünk be a négyszögű templomba. Felül párkány fut körbe. A mennyezeti freskó közepén a Szentlélek lebeg a vizek fölött. Valamennyi jelenet a gyógyító erejű forrásra utal:
Mózes vizet fakaszt a sziklából; Jézus Jákob kútjánál; a szír Námán megfürdik a Jordánban; a vakon született meggyógyul a Silóé tavánál.
Bruder Klaus (Flüei Szent Miklós) templom
A Bruder Klaus (Flüei Szent Miklós) templom 9 km-re Máriacelltől a Hubertus-tó partján, a Walster elragadó, érintetlen környezetében található. A Szent 1417-ben született a svájci Flüelin, Sachseln közelében. Földműves, képviselő és bíró, majd ranfti remeteként is nagy szerepe volt hazájának történelmében. Bölcs tanácsa sikerrel hárította el a polgárháború veszélyét. A mai modern templom 1966-67-ben épült. A színes ablakok Rudolf Szyszkovitz, az öntöttvas kapu Alexander Silveri míves alkotásai. Mindketten stájerországi művészek.
A hangulatos kis templomban szívesen tartanak esküvőket, keresztelőket.
